Ha - nyilván műholdas térképen - felülről nézzük Sopron városát, meglepően nagy mennyiségű zöldet látunk a képen. Egyesével megnézve őket, a többsége egyértelműen beazonosítható, a Deák tér, az egyetemi botanikus kert, az Erzsébet kert, vagy a vasút menti szabadon hagyott területek. Van azonban egy olyan, mérete alapján a többihez képest is nagynak nevezhető zöld folt, amely a belváros kellős közepén van ugyan, de a soproniak többsége nem nagyon vesz tudomást róla.
Ha egy olyan térképet készítünk, amelyen a hivatalos adatok szerint szabadon használható parkokat és zöldterületeket jelöljük, néhány adathiányból adódó üres tömböt leszámítva szintén megjelenik egy óriási hiány.
Ha ez a hiány elég, hogy felkeltse az érdeklődésünk, de a hidegben inkább csak a fotelből fedeznénk fel a területet, akkor nyilván a rutinos fotelfelfedezők első számú fegyverét, a GoogleMaps szolgáltatást vesszük elő. Itt külön érdekesség, hogy Sopront beírva a keresőbe a leszúrt gombostű gyakorlatilag a terület bejáratát célozza meg.
A térképen vizsgálódva megérthetjük, a hiány sok együtthatóból tevődik össze, többek között benne van a Lenk villa kertje, amely jó egyharmadát teszi ki a térképen hatalmasnak tűnő zöldfelületnek. A fennmaradó terület azonban még ezt leszámítva is hatalmasnak tűnik a Közép-Európa második leghosszabb parkjaként számon tartott Deák tér mellett is.
A műholdas térképen nézve nagyon furcsa dolgokat láthatunk. Garázssoroknak tűnő beépítés, de a háztömbök között fel-feltűnik egy-egy szántás, illetve egy nagyobb épület is beékelődik a területre, amely a belsőben szinte szabadon áll, hiszen a szomszédos Erzsébet utca felől két ház is áll előtte, de mégis olyan, mintha ahhoz az utcához akarna tartozni.
Ha ez összességében elég érdekesnek bizonyul ahhoz, hogy az ember kimenjen a hidegbe, a területre való bejutásra egyetlen lehetősége van, a Pázmány Páter utca, ami egy furcsa T alakú zsákutca, amelynek két zsák vége is van.
A T elágazáshoz érve az ember először csak garázsokat lát. A struktúra alapját egyszerű szerkesztésű téglafalas, félnyeregtetős garázssor adja, de elég sok a jóindulattal is csak tákolásnak nevezhető megoldás is.
A garázsok fölé tornyosul egy rossz állapotban lévő villaépület. Ez a soproniak által csak régi zeneiskolának nevezett épület az, amelyet korábban a műholdképen is láthattunk. A villa és kertje az első támpont, ha a szertelenség okát keressük, de erről majd kicsit később.
A villa melletti első garázssorban az embert egy laminált piros kör alakú lapon a következő szöveg fogadja:
Vigyázz! Permetezés! Csigaméreg!
A felirat egy - a tákolt kategóriába tartozó, de saját elkerített területtel rendelkező, mondhatni előkertes - garázs oldalában jó előjel, hogy érdemes tovább sétálni a garázssoron.
Tovább haladva újra előkerül a tábla, de most már egy gyümölcsöskert kerítése mellé tűzve. Merthogy igen, a garázsokat kertek váltják fel, a belvárostól majd két egész köpés távolságra.
Ezen felbuzdulva, nyilván a második tömbbelsőbe nyúló garázssor is azonnal érdekesebbnek tűnik.
Ekkor már nyilván semmi sem tűnik meglepőnek, de itt komolyabb mezőgazdasági munkát sejtető szántás vár minket a garázssorral szemben.
Az utca végén egy újabb kiskert fogad minket, illetve az egyik garázs mögött a környezethez képest gondosan összerendezve kint hagyott kerti bútorok azt mutatják, valaki sajátjaként szereti a helyet.
Miután a terület minden részét megismertük, felmerül a kérdés, mi is alakította ki ezt az elhelyezkedéséhez képest meglehetősen spontán városi tömbbelsőt. Ahogy azt már korábban is említettem, az egész alapja véleményem szerint a régi zeneiskola épülete, illetve sokkal inkább az, hogy nem nagyon tudtak hogyan viszonyulni hozzá, amikor a telkeket kiosztották.
Az Erzsébet utca Sopron egyik fontos és forgalmas utcája, a várkerület folytatásaként mindig is értékes terület volt. Valószínűleg volt egy időszak, amikor annyira fontosnak tartották, hogy az utcafronti részein új területeket jelöltek ki. Ezzel levágták a villát a városról, nem hagyva lehetőséget annak rendes kihasználására, hisz a többi oldalról a tömbbelsőre néz az épület. A kiskertek azonban nagyon hasonlatosak a közeli falvakban kialakított, az udvar végében levő egykori háztáji kertekre.
A II. Rákóczi Ferenc utcában még ma is áll néhány poncichter jellegű ház, amely típus korábban a város e részén egyértelműen a beépítés döntő többségét képezte. Ezeknek a házaknak a hosszú, keskeny telkei ütköznek itt a később a Deák tér mentén kialakított telkekkel és a régi zeneiskola villaépületével. Mivel a Deák téri épületeknek szükségük volt a parkolóhelyekre, nem nagyon volt más lehetőség az autók elhelyezésére, mint a tömbbelsőben levő garázsok.
A mostohán magára hagyott műemlék, a régen meghatározó poncichter házak és a későbbi városfejlesztés, egymást nem vagy kétesen figyelembe vevő megoldási szülték tehát a tömbbelsőt, amely ma Sopron várostörténetének véleményem szerint egyik, ha nem legérdekesebb, mégis senki által nem ismert helye.
Bális Marcell
Képek forrása: google maps, saját fotók
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.