Lakásépítés 1900-tól napjainkig: Yasutaka Yoshimura

nyitott lakóházterv

Bárhol Japánban // 2006- // Yasutaka Yoshimura Architects

Yasutaka Yoshimura egyike Japán legbiztatóbb fiatal építészeinek, aki többek között a CC house megalkotója is. Yoshimura épületterveket készített, amelyeket eladásra, és átalakításra kínál. Bárkinek, bármikor.

A CC („kreatív közjavak”) House egyfajta mozgalom, amely olyan stílusokat fejez ki széles körben, mint a Remix és a Slamping. Vannak bizonyos sémáink, alaprajzaink, amelyeket újra- vagy inkább átértelmezhetünk, átalakíthatunk, összevonhatunk további alaprajzokkal; szem előtt tartva, hogy a szerzői jogok miatt bizonyos megkötések vonatkoznak ránk.

Mi történne, ha ezt az ötletet alkalmaznánk az építészetben? Ha a tervező ténylegesen lemond a szerzői jogokról, fennáll az a helyzet, hogy a létrejövő új épületeket átszerkesztik, funkcionálisan sérülnek, ráadásul a tervező tudta nélkül, miközben. Létrejöhetnek olyan kevésbé jó elosztású terek, amelyek a japán faházak építészetére jellemzőek. Ennek a várható problémának a kiküszöbölésére született az a megoldás, hogy a leendő lakóház két épület együtteséből állna, amelyeket egy lépcsőház köt össze.

Yoshimura azt mondja, a ház bárhol lehet Japánban, ez mégsem így igaz. Véleménye szerint egy háznál nagyon fontos a jó telek kiválasztása. Semmiképpen ne legyen egy lakatlan szigeten, messze a civilizációtól, de egy üdülőrészleg közepén sem. Az ideális helyszín a kettő közötti átmenet, ami azt jelenti, hogy közel van a tengerhez, mégis könnyedén megközelíthető a városból is. Érezni kell, hogy a szórakozás mindenfajta módja a közvetlen közelünkben van, mégis azt a hatást kell keltenie, hogy távol vagyunk a mindennapos hajtástól, stressztől, nyomástól, és a többi embertől.

Yoshimura lényegében alaprajzokat kínál fel, amelyeket kettesével tudunk kombinálni. Az alaprajzi formának köszönhetően bármilyen kombináció is születik, az gazdaságos és helytakarékos lesz, így sok épület elfér egymáshoz közel, minimális helyveszteséggel. Az épület beépített területe 53.41 m2, alapterülete 29.81 m2, magassága 7,638 m.

Állítása szerint az építészeti tervek szerzői jogainak felhasználása, definiálása még gyerekcipőben jár Japánban - ugyanúgy, mint a világ többi részén. Ám az ő tervei alapján remélhetőleg minél hamarabb tisztázódik ez a kérdés, és elfogadott lesz az építészet új módja is. Célja, hogy az építészeti tervek szerzői jogát megfelelően határozzák meg, úgy építészetileg, mint erkölcsileg. Hisz egy olyan helyen, ahol hatalmas a helyhiány és nagy a népsűrűség, elengedhetetlen, hogy a rendelkezésre álló teret a lehető leggazdaságosabban, leginkább helytakarékosan használjuk ki.

http://www.ysmr.com/project/cch/text.htm

http://archileaks.se/redaktionellt/creative-commons-architects/

Takács Dóra