A 21. század kezdetekor azt lehetett hinni, hogy a posztmodern után mindenféle klasszicizmusnak vége az építészetben. Nem így lett. További meglepetés, hogy nemcsak távoli országok tömegépítészetében él tovább töretlenül, hanem a legmagasabb szintű műépítészetben is jelen van, ráadásul egyre növekvő súllyal. Minden árnyalata megtalálható a klasszikus formák mértéktelen halmozásától az elvont, alig tetten érhető hagyományos szerkesztési megoldásokig. A téma aktualitása és sokfélesége minket is vonzott, ezért a Lakásépítés 1900-tól napjainkig tárgy 2016. őszi féléve során (a lehető legtágabban értelmezett) kortárs klasszicista épületeket elemeztünk, majd kísérletet tettünk a rendszerezésükre.
Kiindulásunk a zürichi ETH-n oktató Adrian Meyer és társai által készített rendszer (Adrian Meyer, Susanne Kuhlbrodt, Beat Aeberhard: Architecture – a Synoptic Vision. Birkhauser, 2008), amely a 20. századi, javarészt modern építészetet nagy vonalakban három csoportra tagolja: dogmatikus modernre, klasszicista modernre és expresszív modernre. Az elmúlt század építészeti irányzatai, jelentős építészei és ikonikus épületei mind helyet kapnak a három csoport egyikében, vagy azok közelében.
Bár Meyer interpretációjában a három ág az 1980-es évek végére darabjaira hullik, és átadja a helyét a sok kis irányzatot befogadni képes reflektív modernizmusnak, kutatásainkban a dogmatikus, klasszicista és expresszív csoportosítás a kortárs építészetben is kimondottan használhatónak bizonyult. Dogmatikus alatt az elvszerű, atektonikus, funkcionalista, használati terekben gondolkodó és ezeket kifejező építészetet értjük. A klasszicista épületekre jellemző az architektonikus elemek használata, a szimmetrikus szerkesztés, elsősorban a teherhordást és az építést kifejező esztétika. Az expresszív csoport házai szabadon formáltak, a használat vagy az építés helyett önálló esztétikai tartalmat fejeznek ki.
Mivel ritkán épülnek tisztán csak egyik vagy másik csoportba tartozó épületek, sőt, a legtöbb esetben mindhárom formálás nyoma érzékelhető, célszerű volt háromszög alakzatba rendezni a példákat, így a finom átmenetek is pontosan érzékeltethetők.
Ahhoz, hogy tisztán lássuk, mi tartozik a kortárs klasszicizmus témakörébe, első alkalommal az előzményeket, a 20. századi, egymástól is sok tekintetben különböző klasszicista irányzatokat gyűjtöttük össze a neoneoneo1 (NNN1) című preziben. Bemutattuk, hogy a századelőn kialakuló, és a posztmodern megjelenéséig töretlen (dogmatikus) modernizmussal párhuzamosan mindig léteztek klasszicista irányzatok, ráadásul nem csak politikai megrendelésre.
Második alkalommal a közvetlen előzményekkel, a 20. századi posztmodern korszak irányzataival foglalkoztunk. A posztmodern (NNN2) című prezi különösebb magyarázat nélkül is megmutatja a kor sokféleségét Mario Botta vagy Aldo Rossi korai, a modernizmust még inkább reformáló, mint megkérdőjelező épületeitől Leon Krier formahű klasszicizmusáig vagy Rob Krier gyakorlatias eklektikájáig.
Miután bebizonyosodott, hogy a posztmodern kor irányzatainak és épületeinek rendszerezésére alkalmas a dogmatikus-klasszicista-expresszív háromszög, megpróbáltuk kiterjeszteni a kortárs klasszicizmusok vizsgálatára is. Első lépésként kiválogattunk 100 példát, ezeket tovább szelektáltuk jellegzetesség és építészeti minőség szerint, a megmaradt 60 példát elhelyeztük a háromszög felületén, majd 6 csoportba osztottuk őket.
A csoportosítás első szempontja a klasszicizálás mértéke volt, amely az architektonikus elemek és klasszikus szerkesztési elvek alkalmazásának függvénye. A másik rendszerezési szempont az volt, hogy milyen dogmatikus modern vagy expresszív stílusjegyeket hordoz még az épület, ezek függvényében került közelebb a háromszög felső vagy jobb alsó sarkához.
1. "neoposztmodern"
A posztmodern mindent megkérdőjelező, egyszerre állító és tagadó habitusának örököse. Egyaránt használ klasszikus és modern kötődésű formákat, szerkesztésében kerüli a mindenre kiható klasszikus szigorúságot ugyanúgy, mint a tiszta modernista racionalitást. Legfőbb célja a kifejezés.
prezi neoposztmodern (NNN3)
címke neoposztmodern
A klasszikus építészetet kedvelő, de azt nem vagy nem eléggé értő építészek munkái tartoznak ebbe a csoportba. Az architektonikus elemek legtöbbször csak díszítő céllal kerülnek az egyébként kommersz épületekre. A hasonlóan szertelen, de magasabb minőséget képviselő kivételek érdekesek, mint a bonyolult struktúrákat létrehozó orosz "negyedik klasszicizmus".
prezi giccs/karikatúra (NNN4)
címke giccs/karikatúra
3. "tradicionális"
Sok építész hisz abban, hogy a régi korok építészete különösebb változtatások nélkül folytatható, elpusztult városrészeket újra fel lehet építeni, több száz éves, csak terveken létező épületeket mai technikával meg lehet valósítani. A belső korszerűsítés mértéke eltérő lehet, akár minden 21. századi lehet a homlokzaton kívül. Nagy tudású, művelt építészek terepe.
prezi tradicionálisak (NNN5)
címke tradicionális
Akik nem tagadják meg sem a régmúltat, sem a közelmúltat, felkészülten egyensúlyoznak klasszicizmus és modernitás között. Az épületeik szerkesztése sok esetben klasszicista (szimmetrikus homlokzatok, szerkesztett térsorok), visszafogott részletképzésük általában nem követ történeti példákat, legfeljebb utalásszerűen.
prezi mérsékeltek (NNN6)
címke mérsékelt
Régi korok építészetéhez csak az épületet alapvetően meghatározó szimmetrikus szerkesztés köti. Ez a szimmetria jellemzi az alaprajzi szervezést, amelyhez sok esetben archetipikus házforma is társul. Részletképzésében sem fedezhetők fel klasszicista jegyek.
prezi archetipikusak (NNN7)
címke archetipikus
A modern szemlélet továbbélése egy csepp tektonikával. Kevés részlettel és gondos anyagválasztással mutatja meg a homlokzaton a teherviselést. A modernizmus lebegő szalagablakos tömegei helyett utal a függőleges terhek lefutására, sokszor a föld felé növekvő méretekkel. A falak teherhordó szerepe újra hangsúlyt kapnak a térelhatároló szerepükkel szemben.
címke hűvös modern
2016. tavaszán, amikor elkezdtük a kortárs klasszicista lakóházak anyagát gyűjteni, éreztük, hogy nem csak minket érdekel a téma. Már túl voltunk a posztmodern rehabilitációján, de még egyértelműen azt gondoltuk, nem ez a főcsapás. Mára megváltozott az építészet, megváltozott a politika, egyszerre van itt a jövő és a múlt. Nem tudjuk, mi lesz holnap. A holnapután nem kérdéses.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.